Augusztus 5.

Terv: visszaérkezés Koblenzbe kerékpárral

Ismét időben keltünk, egy kis pékség volt kis választékkal a faluban, onnét vettünk reggelit, amihez tea és kávé készült a szálláson, majd indultunk is időben tovább, remélve, hogy délelőtt megint jól tudunk haladni. Ez nem jött be teljesen, nem hallgattunk az útjelző táblákra, amelyek Cochem felé a másik partra küldték volna a bicikliseket, hanem maradva a jobb parton nem aszfaltos út következett, ugyan szép erdőn át és el egy régi kolostorrom mellett, de lelassította jelentősen a tempót és nem esett jól a rázkódás az előző napi kilométerektől megfáradt hátsó feleinknek sem. Az étkezést sem sikerült olyan jól megtervezni mint tegnap, nehezen találtunk boltot vagy pékséget, mire kiéheztünk, éppen egy drága óvárosban, Beilsteinben találtuk magunkat. Itt mindenképp érdemes megállni, mintha sziklába vájták volna a házakat, nagyon keskeny kis utcák, sok turistával. Végül egy-két faluval arrébb találtunk egy boltot.

Beilstein

Később úgy gondoltam, hogy a többiekkel ellentétben helyes döntés követni az útépítésnél az elterelő táblát (bicikliseknek), de ez izzasztó tévedés volt, kicsit később már a magasból figyelhettem, hogyan bicikliznek lent továbbra is mások.

Sok szép város volt még, amire már sem kedvünk, sem időnk nem volt, 95 km lett ezen a napon is az eredmény. Koblenzbe a folyó bal partján értünk be, hogy a kempinghez visszajussunk, a KO-Lützel táblát követtük, abban a városrészben van ugyanis. Szinte végig lehetett menni kis utakon a parton, délután ötre be is értünk. Végül a szállásért az öt helyett négy éjszakát számoltak, így kezelték, hogy üresen állt a sátor és kocsi két napig. A Nettóban még vásároltunk vacsorához és másnapra, lement egy mosás is. A visszaváltható palackokkal itt még pénzt is lehet keresni, még a legegyszerűbb, egyutas palackok is visszaválthatók, B. még fordult is este még egyet, mert holnap már nem leszünk Németországban. Volt olyan akciós víz, amiből vásárolva és a palackot visszaváltva nyereséget lehetett volna elérni.

Röviden összefoglalva, nagyon szép volt a Mosel-túra, végeláthatatlan szőlőkkel, várakkal, történelmi belvárosokkal, ajánljuk másoknak is, talán plusz egy-két napot beépítve.

Kolostorrom útközben

Cochem

Biciklis térkép Esterbauertől

Már egész közel Koblenzhez

Szép esti képek a kempingből

Nap néni: kempingben sovány ősz hajú nő, aki gyerekek szerint kukázott, azaz szintén kiszedegette a jó pénzért visszaváltható palackokat (egy-egy 0,33-as darabért 15-25 centet adnak). Nap bácsi: gyerekek a boltban láttak egy csöves kinézetű magyart, aki vodkát vett.

Augusztus 6.

Terv: Utazás Koblenzből Blois-ba - 735 km

A mai nap a gyors, nyugodt előrehaladásról szólt Koblenztől Blois-ig. Autópályán 2-3 rövid megállóval megtettünk kb. 750 km-t, közben elhaladtunk pár város közelében, ahol előtte kerékpárral jártunk és átmentünk Luxemburgon is. A kényelemért aztán a pályáról lehajtva megfizettünk, mivel a kocsinkat a rendszer már a második kategóriába sorolta (Renault Master), 80 € felett lett az eredmény. Rövidebb távokra más utakat fogunk választani.

A kemping Blois mellett a folyóparton van (Loire), olcsóbb és egyszerűbb (és piszkosabb) mint a német, egy éjszakára kb. 35 euró ötünknek összesen. Kaptunk még egy kedvezményes belépésre jogosító kupont is a közeli Chambord kastélyba, ezzel majd holnapután élünk. Reggelre bagettet lehet rendelni, ezzel nem éltünk, a számlával ingyen be lehet menni a szomszédos nyári uszodába, ezt sem próbáltuk ki. Helyette sátorállítás után főztünk, majd aki akart, bebiciklizhetett Blois-ba, négyen akartak is, egy maradt netezni.

Loire

Blois

Nap bácsi: a lakosságot Blois belvárosában provokatívan hangszennyezéssel hergelő fekete motoros, arca kendővel takarva. Nap néni: nem sok esélyes volt, szomszéd holland néni, jobb híján. 

Augusztus 7.

Terv: Loire-menti kastélyok

Szép napunk volt ma, és végre sikerült behozni a blogos lemaradást, a mai eseményeket rögzítem. Reggel az volt a kérdés, hogy rövid biciklitúrát teszünk-e Chambordba, vagy kocsival nézünk-e meg a másik irányban néhány kastélyt, várost. Végül az utóbbira esett a választás, a többség arra hangolódott és öltözött fel. Hideg, 13 fokos reggel volt, derült, gyorsan melegedő idő, délután kellemes nyári hőmérséklettel. Amboise-ba mentünk először, ahol nem a királyi palotát, hanem azt a kiskastélyt és kertjét néztük meg, ahol Leonardo da Vinci életének utolsó három évét töltötte. A nevét nehéz megjegyezni, Clos Lucé. Maga a történet is érdekes, I. Ferenc nagy tisztelője volt a mesternek, meghívta, rendelkezésére bocsátotta a palotájához közeli birtokot, éves nyugdíjat biztosított neki és nyugodt feltételeket az alkotáshoz és csak azt kérte, hogy beszélgethessen vele, állítólag meg is tette majd minden nap. Még egy kis föld alatti folyosó is volt, ahol átjárt hozzá. Az épületben megtekinthető Leonardo háló- és dolgozószobái, más helyiségek is. A leírás szerint vegetáriánus volt. Az alsó részben mintegy negyven modell rajza, megépített makettje, többnek animációja is látható. Ebből néhány a kertben ki is próbálható. Különösen szép a kert, nehéz leírni, mi minden van itt. Da Vinci természetfelfogását próbálják visszaadni az installációk, mindezt érdekesen és elgondolkodtatóan.

Megépített páncélos modell

Kedvenc képeim a kertben

Törpealmás

Képek Amboise-ból

Itt lakott a király...

... és itt Da Vinci

Dolgozószobák

Ezután a legolcsóbb lehetőség az volt, ha megkeressük a külvárosi McDonaldsot és ott eszünk, majd a mellette lévő LeClerc-ben jégkrémet veszünk. A városi gombócos fagyi itt esélytelen, 2.50-nél kezdődik egy gombóc.

Ezután, a nap második felében a legszebbnek mondott kastélyt, a Chenonceau-it néztük meg. Érdekes a történet, hölgyekhez kötődik, el lehet olvasni, főleg, hogy magyar nyelvű részletes leírást is kapunk belépéskor. Ez elég drága, 50 € felett ötünknek, de ha már itt vagyunk… Sajnos nem állami hely, de majd holnap Chambordban, a gyerekek ingyen mennek. A kastélynak a fekvése különösen szép, galériát építettek a Cher folyóra, amin csónakázni is lehet, elevezve a kastély alatt.

Hazafelé még sorban jöttek kisebb-nagyobb kastélyok, majd a közeli szupermarket, ahol vacsorára előre pácolt csontos karajszeleteket vettünk, annak volt 6.90 kilója (M. kérte franciául a hentespultból!), bagettet és zöldségkeveréket mellé, ez lett a vacsora, így most használtuk a gázos grillsütőt is.

Chenonceau

Estére még csepergő eső jött, meglátjuk, holnap biciklivel vagy kocsival lesz-e Chambord megtekintése. Nap néni: McDonalds felszolgáló, aki kihozta a kaját, és reklamációnkra hozta a hiányzó három sajtburgert is. Nap bácsi: valószínűleg kisvonatozási lehetőséget ajánló férfi a Clos Lucé-ben, amire a család legjobb franciása sehogy sem reagált, így a férfi ott hagyott bennünket.